HOGYAN VÉDJÜK MEG A VÍZSZINTES FALAZATOT (KERÍTÉS, TÁMFAL, STB.) TETEJÉT A NEDVESSÉGTŐL?

A falazat nedvességvédelméről általában több szó esik, de a falazat felső zónájának kialakításáról viszonylag kevesebb.

A falazat tetejét eső formájában a nedvesség, illetve az UV sugárzás terheli. Ezért lényeges, hogy mi kerül erre a felületre.

Lehet szó egy síkban elkészített kerítésfelületről, pl. vasbeton anyagból készült kerítésről.

Ha a kerítés falazott és bevakolásra került, akkor figyelni kell arra, hogy a vízelvezetés érdekében valamiféle lejtésképzést kell kialakítani a tetejére. Az egyszerűbb megoldás a cementhabarcs, azonban a biztos védelmet, időtállóságot a kőfedkő nyújtja.

A cementhabarcsos verzió viszonylag rövid életű, hiszen a habarcs fel tud fagyni, mechanikai sérülések érhetik, például ha valami hozzáér, hozzáütődik, rálépnek, letapossák, tehát könnyen sérülhet.

A masszívabb, megbízhatóbb megoldás kétségkívül a fedkő. Ki kell alakítani egy lejtést valamelyik irányba. Célszerű a belső oldal felé, ugyanis így nem az utcára vezetjük a vizet. Javasolt a kb. 5 %-os lejtés. Beépítéskor a követ egyirányba kissé megbillentjük, aláékeléssel rögzítjük, hogy a lejtés kialakulhasson a kiválasztott irányba.

A Fedkő anyagának olyannak kell lennie, ami bírja az időjárás viszontagságait, fagyálló, UV álló és kisebb mechanikai terheléseknek is ellenálljon. A felülete sima, tapadásmentes, könnyen tisztítható legyen, hogy ne rakodjon le rajta a szennyeződés. Lehetőség szerint kevés darabból álljon (ne legyen sok foga- a leázás miatt). Ugyanakkor az élek legyenek lesarkítva, hogy kevésbé sérüljön és minden esetben legyen vízorr, hogyha a víz vissza akarna szívódni, akkor le tudjon cseppenni.

A természeteskőből készült fedkövek 2-3 cm vastag szokott lenni. általában 2-2,5 méterenként diletálva vannak. A kövek találkozásánál kialakul egy toldás ezt úgy kell megoldani, hogy ne ázhasson le. A szakszerűtlenül vagy nem megfelelő anyaggal létrehozott toldásoknál a víz el tud folyni. Ha egy ilyen keresztmetszetet nézünk, akkor a két kőlap találkozását mindenképp tömíteni kell valamiféle háttámasszal vagy UV álló, nagy rugalmasságú szilikon kittel. Így megelőzhető a sérülés, ázás, illetve a kő alá nem kerül nedvesség, mert az elmozdulásokat, fagyásokat okozna.

Tehát a kerítéslábazat, kerítésfal, támfalak, stb. tetejének vízelvezetéséről, fagyállóságáról, lejtéséről, mechanikai ellenálló képességéről, ütésállóságáról gondoskodni kell valamilyen formában.

Figyelni kell a vízorr kialakítására, lejtésekre, rögzítésekre, osztásokra, dilatálásokra tömítésekre.

Fémlemez esetén szintén szem előtt kell tartani a lejtést, szükség van merevítő szegélyekre, azoknak a rögzítésére. Fontos figyelni a vízcseppenésekre, a faltól való elállásokra, a lejtésekre, az UV állóságra, szélállóságra, az ütésállóságra.

Olyan anyagot érdeme választani, ami esztétikailag, ár-érték arány, védelem és időtállóság szempontjából is megfelelő.

A kerítésfalak teteje elázik, terhelődik, kopik, az UV és a fagy is kikezdi, ezért gondoskodni kell a megfelelő védelemről.